Ryokan – A japán fogadói etikett



Japánban sok minden máshogy működik, mint itthon. Néha ott olyan szabályokat követnek, amelyek nyugaton nem is igazán, vagy egyáltalán nem relevánsak. Ahogy a japán tömeg közlekedésnek, a japán fogadóknak is megvannak a maguk etikett szabályaik. Most egy kis laza bejegyzésben ennek járok utána.  




A Ryokan (), a hagyományos japán fogadók kifejezése. Eredetük egészen az Edo-korig nyúlik vissza (1603-1868). Akkoriban a ryokan-ok szolgáltattak pihenőhelyet a japán kereskedőknek, utazóknak, jellemzően a forgalmas útvonalak mellett. Gyékénnyel borított padlózatuk, tatami-juk van, lapos japán étkező asztalokkal és egyszerű, de szintén 100% traditional japán ággyal, futon-nal vannak felszerelve. Fürdőjük közös, és a nyilvános helyiségeikben kötelező a Yukata viselete – illetve kölcsönözni lehet még geta-t, ami a japán papucsot jelenti.

Habár ryokan-t találhatunk Tokyo-ban és a hasonló nagyvárosokban, ezek mind rendkívül drágák. Ha olcsóbb és jelentősen elménydúsabb ryokan-ba szeretnétek látogatni érdemes inkább a vidéki, hegyvidéki és tengerparti Japán prefektúrák felé venni az irányt.  

Hoshino Ryokan, 1930 körül, Kyoto-ban
Az egyik leghíresebb ryokan fogadói-lánc egyébként a Hoshino Resorts (Hoshino Resort Co., Ltd.; 株式会社 星野リゾート; Kabushiki Kaisha Hoshino Risōto). Habár az évek sokat alakítottak a szálloda láncon, manapság igyekeznek visszanyúlni az eredeti, tradícionális ryokan-ok stílusa felé a tulajdonosok. (Az első Hoshino resorts 1914-ben nyitott meg, Karuizawa-ban, Japán középső részén.)

A ryokan-ok nagy többsége rendelkezik onsen-nel, vagy furo-val. 

[Folyt. Köv. a két fogalom kifejtése után!]



Az onsen ( 温泉)
A japán meleg forrásvizeket jelenti. Olyan helyekre alkalmazzák ezt a kifejezést, amely nemcsak fürdőzési lehetőséggel látja el a vendégét, de fogadó (Ryokan avagy japán szálloda, de vannak Bed and Breakfast szállások is: minshuku) vagy wellness is ki van építve a forrás körül.
Japán, mint vulkanikus ország, rengeteg forró vizű forrással van ellátva az ország egész területén. Az onsen-ek a japán turizmus szerves részeivé váltak.
Az fürdőket kétféleképpen is meg tudjuk különböztetni, hiszen vannak kültéri (露天风吕 vagy 野天 rotenburo vagy notenburo) és beltéri fürdőhelyek is a szálláson kialakítva.

A fürdők persze nemcsak a szálloda tulajdonosok kezén vannak, sok közülük az állam vagy magán tulajdon része.

Az onsen-ek gyakorta látogatott helyek nemcsak a turisták számára, de párok, családok, és akár cég kirándulások alkalmával is ellátogatnak ide - akik mind ki szeretnének kapcsolódni a hétköznapok forgatagából.

Az ilyen üdülők üzemeltetői és a japánok is beszélnek a meztelen közösség (裸の hadaka no tsukiai) jelentőségéről. Olyan érveket hoznak fel az onsen-ek mellett, mint a relaxáció, az ismerkedés a fürdőben és a nyugodt otthonos környezet (Japánban korántsem viseltetnek olyan komolyan a meztelenség ellen).

A japán térképeken gyakran láthatjuk ezt a jelet: vagy a kanji , (Yu, azaz "forró víz") ez az onsen-ek helyét jelzi. De gyakran használják az egyszerű hiragana jelet is: (yu) melyet a gyermekek is megértenek.

A hagyományos forrásokat kültérben helyezték el, habár manapság gyakran beltéri elhelyezés is gyakori, habár a kültéri még télen is ugyanolyan forró és nem lehetséges a megfázás sem.
Az onsen-eket ugyan meg kell különböztetni a Sento-tól: a Sento nyilvános fürdő, mely minden esetben beltéri és fűtött csapvízzel működik.

Az onsen-ek forrásvizének összetételét is törvény határozza. Eszerint a 19 meghatározott elem közül legalább egyet kell tartalmaznia a víznek. Ezen felül a forrásnak meg kell felelnie egy hőmérsékleti teszten is, mely legalább 25C°-t ír elő. A fürdő helyiségekben általában megtalálható egy mesterséges vízesés is (utaseyu (打たせ湯).

A kültéri kádakat legtöbbször: márványból vagy gránitból készítik. A beltéri medencéket rozsdamentes acélból, csempéből stb. készítik.

Hagyományosan az onsen-eket férfiak és nők együtt vehették igénybe - a sento-t, mint nyilvános fürdőt pedig a nemek külön-külön használják. Ugyan az onsen-ek egyes eseteiben még van lehetőség a vegyes nemű fürdőzésre (konyoku habár itt is található külön részleg a nők számára vagy más-más órákban látogathatják nők és férfiak külön), a legelterjedtebb a nemek külön választása. A gyermekeket nemtől függetlenül, akármelyik fürdő helyiségbe be lehet vinni.




Ofuro (お風呂)

A Furo ((风吕) , udvarias formában ofuro: お風呂) tulajdonképpen a japán kádat jelenti. Eredetileg egy fából vagy fémből készült, kicsi de meredek falú kerek vagy szögletes (négyzet alakú) kádat jelent. A hagyományos kádat öntött vasból készítették és alulról, fatüzeléssel hevítették benne a vizet. Ilyen típusú kádakat, a hagyományos japán lakásokban, de a nagyvárosok fürdőiben is találhatunk, sőt! Tulajdonképpen az ofuro-k modern változatai köszönnek vissza ránk. Ofuro-t ismerhettek ugyanakkor animékből, vagy mangákból is, mint pl. a Totoro-ból.
A hagyományos ofuro mélységében jelentősen eltér a nyugaton elterjedt fürdőkádtól, ugyanis kb. 0,6 méter mély. A furo-t szinte mindig színültig engedve hagyták egyik napról a másikra. Így a fürdővizet mosáshoz és más házimunkához használhatták újra. Ahogy régen nyugaton, Japánban is az volt a szokás, hogy a családtagok ugyanabban a vízben fürdőznek. Egy fontos dolog volt ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a vízbe csak előzetes mosakodással lehetett bemenni – ahogy itthon pl. az uszodában, először zuhanyzunk aztán mehetünk csak a vízbe. Ennek nyilvánvaló okai voltak/vannak. Ugyanis kötelező és kifejezetten tilos úgy bemenni az onsen-be vagy ofuro-ba, hogy nem mosdottunk meg előzetesen.

Érdekesség: Az ofuro fürdőkádak vizének átlagos hőmérséklete 38-42 °C.



Visszatérve a ryokan-ra, nemcsak a fürdőjükben áztathatjuk a fenekünket egész nap, vagy ehetjük a finomabbnál finomabb japán ételeket, hallgathatunk hagyományos japán zenét, de ugyanakkor ping pongot is játszhatunk.
A legtöbb ryokan szoba árában benne van a reggeli és a vacsora is. Az étkezés teaszertartással egybekötve is élvezhető, de legtöbb esetben csak kaiseki-ről (懐石, vagy kaiseki-ryōri (懐石料理) van szó (ami eredetileg pontosan a teaszertartások mellé tálalt apró japán fogások kifejezése volt, ma már önmagában is használatos a kifejezés).
A ryokan-okban ugyanakkor arra is külön hangsúlyt fordítanak, hogy a vendégek teljes stresszmentességét megőrizzék. Egy ilyen nyugodt környezetben kötelező megadni, pontosan mikor kérik a vendégek az ételek felszolgálását – a szobájukba.
Kaiseki


Ryokan szoba




Ryokan etikett

A The Advisor kedvesen összeszedte nekünk mi az tehát, amire oda kell figyelni egy ryokan látogatása alkalmával:

1.       Vedd le a cipőd mielőtt a szobába lépsz! – Mint ahogy hagyományosan mindenhol Japánban, a ryokan-ok területén is tilos utcai cipőben trappolni. Papucsot, vagy ahogy fent említettem, geta-t is lehet kérni a vendéglátóinktól erre a célra. éljetek ezzel a lehetőséggel és próbáljatok meg járni egy igazi geta-ban!

2.       Ingyen tea! – A szobában, mint minden rendes szállóban - akár itthon is - üdvözlő csomaggal, kedveskednek a vendégeknek. Ez lehet ásványvíz, kis csoki, teafilter stb. Japán egy kicsit másként néz ki, ugyanis ott egy egész kanna, forró teával, rizskeksszel vagy más édeséggel várják a fáradt vendégeiket. Nekünk pedig semmi egyéb dolgunk nincs is, mint egy zabuton-on (japán széken*) helyet foglalni, az ölünkbe helyezni a finom forró teáscsészénket, és a csend élvezetében hátradőlni.

3.       Csöndet kérünk, stresszmentes övezet! - Mivel a csend amúgy is nagyon meghatározó eleme a japán kultúrának, a ryokan-ba látogatva is illik csöndben és nyugodtan viselkedni egész ottlétünk alatt. Se hangos telefon, se idegesítő csengőhang, se futkosás, se más idegörlő viselkedés.

4.       Futon, mert a japánok szeretnek a földön aludni! – Igencsak meglepve tapasztalhatjuk, hogy a ryokan szobánk olyan üresen kong, hogy még egy ágyat sem voltak képesek belerakni… Semmi gond, csak nyugi és gondoljatok a hármas pontra. Miután pedig lehiggadtatok várjátok ki a vacsoraidőt, ugyanis a személyzet ezidőtájt készíti elő minden szobában a futonokat a vendégeik részére.

5.       Ne a legideálisabb bőröndtartón tartsd a bőröndöd! – Ugyan a Tokonoma (床の間 toko-no-m) egy olyan helynek tűnhet a szobában, mely halál pontosan a bőröndjeid elhelyezésére lehetne alkalmas, ez nem így van. A Tokonoma egy díszített rész, bonsai-jal, festménnyel, egyéb kis dekorációval, mely kicsit feldobni igyekszik a szoba sivár hangulatát.

6.       Légy szíves és ne lopjál Yukata-t! – Bár a yukata-k az árban is benne lehetnek, így bátran használhatod az egész ryokan-ban töltött idő alatt, azonban nem azért vannak, mert ajándéknak szánták és haza lehetne vinni. A használt yukata-kat egy helyre, a fölre helyezve – lehetőleg összehajtva – hagyjuk ott, hogy a személyzet megtalálja és kimoshassa.

7.       Na, csak öltözz fel normálisan! – Ha már a yukata témánál tartunk, arra is oda kell figyelni, hogy a yukata viselése ne egy lezser, „cool gaijin” stílusba essen át. A yukata-kat normális, rendeltetészerű módon kell viselni, nem pedig úgy, mint valami fürdőköpenyt.

8.       Nem tudom, hogy kell felvenni!! – Mostmár tudod!! – ugyanis ebben a cikkben még azt is megnézheted (lentebb), hogy kell szakszerűen felvenni egy yukata-t.


*Zabuton: japán szék, amely tulajdonképpen úgy néz ki, mintha levágták volna egy szék négy lábát és csak az ülő rész és a támla maradt volna belőle.



Eredeti méretű kép



Forrás:




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan menekülj ki Japánba?

Japán szépségtitkok