2013-10-22

Fesztivál útmutató Japánban - Ősszel


A japán tavaszról azonnal az ezernyi rózsaszín álom, a cseresznyefák virágzása juthat eszünkbe. Azonban ha a japán őszre gondolunk, ugyanennyire lehet jellemző a vörös-sárga kabátba bújt erdőtenger. A legnépszerűbb japán őszi fényképek keletkezése az Irohamomiji (イロハモミジ, momiji, 紅葉) nevű fának köszönhető, mely az országban rengeteg helyen fesztiválok és túrák legfőbb célpontjai.

Azonban ne feledkezzünk meg a hagyományos és hivatalos japán ünnepnapokról sem, ezekkel foglalkozom most. :)



Őszi napéjegyenlőség napja
秋分の日 Shūbun no Hi


Az őszi napéjegyenlőség nagyon fontos ünnep Japánban. Egyben munkaszüneti nap is (1948 óta). Legtöbbször szeptember 23-ára, vagy 22-ére esik.
1947-ben ez a nap a shintoizmushoz köthető, Shuki koureisai (秋季皇霊祭) ünnep volt. A Shuki Koureisai ünnep eredete egészen 1878-ra nyúlik vissza, amikor ezen a napon istentiszteletet tartottak a korábbi császárok és családjaik tiszteletére. Ezt mind a tavaszi mind az őszi napéjegyenlőség napján megtartották. De az idő elteltével egyre kevesebb figyelmet kapott, míg végül munkaszüneti nappá nyilvánították és szinte elveszítette a vallásos jellegét.




Idősnapi tisztelet
                敬老の日 Keirō no Hi

1966 óta ünnepelt nemzeti ünnep az idős polgárok tiszteletére, minden év szeptember 15-én. Azonban 2003-tól már minden szeptember 3. hétfőjén tartják, a Boldog Hétfő Rendszerben*.
Az ünnep történelme azonban 1947-re nyúlik vissza, amikor a Nomadani-mura-i (most: Taka-cho) (Hyougo prefektúrai) polgárok idejét érezték külön egységes napon – szeptember 15. – tartani tiszteletteljes napot az idősebbek számára (akkori nevén: Toshiyori no Hi).
Ezen a napon városokban osztogatnak bento boxokat időseknek, máshol pedig iskolai ünnepséget tartanak az idősek részére, tánccal és énekkel (keirokai). Az előadások után pedig falatozhatnak és finom süteményeket ehetnek, teát iszogathatnak a vendégek.

Érdekesség: A japánok hatvanadik születésnapjukon piros sálat viselnek, mivel a kínai naptár szerint a hatvan egy ciklusnyi idő, és azt jelzi, hogy újra kisbabák leszünk. A japán babákat pedig „aka-channak”, „pirosnak” nevezik.

*Boldog Hétfő Rendszer ((ハッピーマンデー制度Happī Mandē Seido): 1998-ban majd 2001-ben elfogadott rendszer a több munkaszüneti nap megtartására, így 3 napos hosszúhétvégét tarthatnak az egyébként is keményen dolgozó japánok.



Egészség és sport napja
                体育の日 Taiiku no hi

Október második hétfőjén tartják az egészség és sport napját Japánban. Megemlékeznek az 1964-es Tokyo-i Olimpiáról és aktív egészséges életmódra sarkallják az embereket.
Az első ilyen ünnepnap 1966-ban (október 10-én) vagyis két évvel a hatvannégyes Olimpia után tartották. A szokatlanul késői nyári játékok oka az erős esős évszak elkerülése volt, amely minden évben lesújt Japánra. Mint előző ünnepünk, ez is a Boldog Hétfő Rendszerének köszönhetően lett végül a ma ismert második októberi hétfői napon.

Az iskolákban is ez az a nap amikor igazán megmozgatják a diákokat, ilyenkor tartanak ugyanis hivatalos Sport Napot (动会 Undo-kai). Ilyenkor olyan eseményeken mérhetik össze erejüket a diákok, mint a 100 méteres síkfutás, vagy akár a 4×100 méteres síkfutás, a kötélhúzás vagy a Kiba sen (骑马戦). Tulajdonképpen ezt úgy kell elképzelni, mint egy mini-olimpiát, az egész teljesen a sportoknak van szentelve és persze mindenki a lehető leglelkesebben vesz részt a számokban.
A nyertes csapatokat egy kis ajándékkal lepik meg, amikbe semmi komolyat nem kell beleképzelni, általában a háztartásban hasznos dolgokra kell gondolni: mosószer, mosogatószer, étolaj… szóval nem valami fantasztikusak, de mindenesetre a diákok már csak azért is élvezik, mert ezen a napon nem kell tanulni.



A Kultúra Napja
                文化の日 Bunka no Hi


Velünk ellentétben a japán Kultúra Napja november 3-án kerül megrendezésre. Mint olyan ez is nemzeti ünnep.
Ennek a napnak a nemzeti ünneppé válása egészen 1868-ig nyúlik vissza, amikor még Tenchou-Setsu-nek nevezték. 1868-ban történt a Meiji Restauráció és a császár születésnapján mindenki kimenőt kapott a munkája alól. Azonban 1912-ben elhunyt a császár és az ünnep is, egészen 1927-ig. Ekkor hozták vissza hivatalos ünnepként, de már Meiji-Setsu néven, ugyanazzal a lényegüléssel. Később vált csak hivatalosan is a Kultúra Napjává Japánban: 1946-ban történt ugyanis, mikor bejelentették az új háború utáni alkotmányt.
 Minden évben kiállításokkal, díjkiosztókkal és még sok érdekességgel emlékeznek meg erről a neves napról.

A Kaganawa prefektúrában lévő Hakone-ban például akkor tartják a Hűbérurak Parádéját (箱根大名行列 Hakone Daimyō Gyōretsu) Edo-kori ruhákban.

Még egy ok az ünneplésre, hogy statisztikailag ez az a nap az évben (Tokyo-ban!), amely a legtisztább időjárást mutatja. 1965 és 1996 között csupán három év fordult elő, mikor csöpörgött az eső.



A munka ünnepe
                勤労感謝の日 Kinrō Kansha no Hi


November 23-án tartják a munka, munkaerő napját. Azonban ennek a napnak is van előtörténete. Korábban még csak mint szüreti, gabona fesztivált ismerték és szerették a japánok (Niiname-sai ( )). Akkoriban az elmúlt év termését és a kamiknak való köszönetmondást tartották elsődlegesnek ezen a napon.
Mai formáját igazából 1948-ban érte el, mikorra kialakulóban volt a munkajog, a munkaerőpiac és egyáltalán, Japán kezdett éledezni a II. Világháború okozta sokkból.

Ugyanakkor érdekességképp: május elsején is történnek felvonulások és ünnepi szertartások szintén a munka ünneplésével kapcsolatban.



Források:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

The MEMEME! Theory - Harc a 100 millióért

„Az anime ipar betör az otthonainkba! Elragadja szeretteinket, férjeinket! Megmérgezi a hétköznapjainkat! Átveszi az irányítást a rekl...